Bemutatkozik a Beregszászért Alapítvány
Alapítványunkat 1992-ben hozta létre dr. Benda Mária és Pazar Tibor, a Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnázium egykori diákjai. A szovjet megszállás előtt és után sok értelmiségi, főleg fiatal menekült át Kárpátaljáról a mai Magyarország területére. Amikor már szabadabb lett a légkör, megalakították a Kárpátaljai Kört, amely később Kárpátaljai Szövetséggé lett és ma is működik. Dr. Benda Mária és a nyugati emigrációból hazatért Pazar Tibor az egykori beregszásziak bevonásával alapította meg a Beregszászért Alapítványt a szülőföldön maradt kárpátaljai, elsősorban beregszászi magyarok támogatására. Kezdetben nem volt rendszeresség az alapítvány munkájában, főleg pénz gyűjtöttek és juttattak át a rászorulóknak, intézményeknek, egyházaknak. A legjelentősebb adomány 300 ezer forint volt a beregszászi református templom orgonájának javítására. A támogatás alkalomszerű és ötletszerű volt. Az alapítvány kuratóriumának magyarországi (főleg budapesti) és beregszászi tagjai voltak. Az első komoly más jellegű akciónk Szent István szobrának létrehozása volt, amelyet már mint nyíregyházi kuratóriumi tag kezdeményeztem. A szobrot egy év csúszással, 2001-ben avattuk fel a beregszászi római katolikus templom udvarán. A szobor létrejöttének más nyíregyházi gyökerei is vannak? Nagy Lajos Imre néhai nyíregyházi szobrászművésszel jó, baráti kapcsolataim voltak. Tudtam, hogy készíti Nyíregyházára államalapító királyunk egész alakos szobrát, láttam annak öntőmintáját. Félve kérdeztem meg Lajostól, hogy nem csinálná-e meg Beregszásznak is Szent István mellszobrát. Felajánlotta nekünk a nyíregyházi szobor némileg megváltoztatott felső részét, tiszteletdíjat nem kért. Azonnal megkezdtük a gyűjtést Magyarországon, 147 magánszemély, egy önkormányzat (Székesfehérvár) és három Kft. majdnem 900 ezer forintot adományozott az öntésre és a talapzatra, így sikerült felavatnunk a szobrot augusztus 19-én. Érdekesség, hogy megelőztük a nyíregyházi szoboravatást, amelyre szeptember 7-én került sor.
Sajnos, az alapítvány kuratóriumának elnöke, Benda István 2010-bn elhunyt, azóta én vezetem a szervezetet. Elég nehéz volt a helyzetem, mert a munkánkban nem volt semmilyen tervszerűség, ötletszerűen dolgoztunk, nehezen jutottunk adományokhoz. Ekkor létrehoztam a Beregszászért Alapítvány Baráti Körét, megkerestem levélben a Magyarországon élő egykori beregszásziakat, kértem, hogy csatlakozzanak hozzánk. Nagy visszhangja és sikere volt a kezdeményezésnek, több mint 180 jelentkező akadt. Egyetlen feltételünk az volt, hogy évi ezer forinttal támogassák a munkánkat. Így jutottunk állandó és kiszámítható adományokhoz. Persze, a tagjaink többségétől ezer forintnál több adományt kaptunk, így már tervezni is tudtuk a munkánkat. Sajnos, az eltelt évek során sokan meghaltak, lemorzsolódtak, így jelenleg 50-60 támogatónkra számíthatunk, akiktől átlag 1 millió forint körüli adományt kapunk évente.
Alapítványunk célja a Beregszászban és környékén élő magyarok erkölcsi és anyagi támogatása, nemzeti azonosságtudatának és önérzetének erősítése. Tevékenységünk azonban kiterjed az egykori Bereg vármegyére, sőt Kárpátaljára és részben Magyarországra is. Fontos feladatunknak tekintjük a múlt kulturális és történelmi emlékeinek védelmét, a magyar emléktáblák és szobrok számának gyarapítását, a vidékünkkel kapcsolatos és arra méltó egykori híres emberek emlékének megörökítését. Ezzel kettős célt szolgálunk: egyrészt az őshonos magyarság történelmi ismereteit gyarapítjuk, a múltunk iránti büszkeségét növeljük, másrészt a betelepült más nemzetiségűeknek bizonyítjuk, hogy milyen gazdag hagyományai, híres személyiségei vannak Beregszásznak és a járásnak. Cáfoljuk azt a korábbi hazug állítást, miszerint as „felszabadítók” hozták el hozzánk a műveltséget! Alapítványunk közadakozásból eddig négy mellszobrot állított Beregszászban: Szent Istvánét, dr. Linner Bertalan sebész főorvosét, Esze Tamásét és 2025. augusztus 20-án IV. Béla királyunkét, aki 1247. december 25-én városi rangot adott Lampertházának, ahogy akkor Beregszászt nevezték. A katolikus temetőben felavattuk az ismeretlen helyen nyugvó 1848/49-es honvédek emlékművét. A Kishegy alatt létrehoztuk a beregszászi honfoglalás kori süvegcsúcs (a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincse) emlékművét, amely márvány obeliszkből, rajta a süvegcsúcs műkő szobrával, mögötte a hét honfoglaló vezér emlékére hét művészi kopjafából áll. Több mint két tucatnyi emléktáblát is ajándékoztunk a városnak, többek között a már említett IV. Béla királyét, továbbá Báthy Anna Kossuth-díjas operaénekesét, Polónyi Károly és Jolánfestőművészekét, Bárdos László és Deákné dr. Bartha Katalin egykori gimnáziumi tanárokét, Bendász István görögkatolikus kanonokét, Garanyi József festőművészét, Nádas Anna színésznőét és Horváth Anna keramikusét és grafikusét, Dsida Jenőerdélyi költőét (a beregszászi gimnázium egykori diákja volt), Bellyei László, Regőczi Győző és Reichard Piroska beregszászi születésű költőkét, Ortutay Zsuzsa keramikusét és éremművészét, Pásztor Ferenc római katolikus mártír plébánosét, Mátyás királyét, Szent László királyét, Beregszászi Nagy Pál nyelvtudósét, Baross Gáborét, Gáthy Zsigmond egykori polgármesterét, dr. Kalocsay Géza egykori beregszászi jogászét, válogatott labdarúgóét, Kálmáncsehi Sánta Márton reformátorét. 2025-ben Schober Ottó színész, rendező, Zahoray János festőművészét (akinek az emléktábláját Nyíregyházán és Máramarosszigeten is felavattuk), 2026-ban eddig Jókai Mórét és Mónus Gyula szociográfusét. Korábban elhelyeztük az 1944-es szovjet bombázás áldozataiét, az 1956-os forradalom emlékére, valamint Beregszász megalapításának 950. évfordulójára 1938-as visszatérése 75. évfordulójára készülteket. Csetfalván Móricz Zsigmond, Beregsomban Sütő Kálmán és Kecskés Béla költők, Janka Sándor, a Bereg című lap létrehozója és szerkesztője, a millenniumi ünnepségek kezdeményezője, Szabolcsbákán vitéz Ortutay Zsuzsa, Beregszászban dr. Bellyei László, Kossuth Lajos, gróf Széchenyi István, Petróci Iván ruszin költő és műfordító, Benda Kálmán mártír politikus, a Nemzeti Újrakezdés, Kodály Zoltán, dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész, Huszka Jenő zeneszerző, Nagybakosban Szent László, Tarpán a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium, Bátyúban Garanyi József festőművész, Egerben Dsida Jenő, a Pest vármegyei Nyáregyházán Fedák Sári emléktábláját avattuk fel. Ezeken kívül gróf Gvadányi Józsefét Badalóban, Beregszászi Nagy Pálét és Hunyadi JánosétNagymuzsalyban, gróf Lónyay Menyhértét Bótrágyon, Bagu Balázs tanárét, néprajzkutatóét, tankönyvíróét Bátyúban, Horváth Gyula költőét Csetfalván, vitéz uzsoki Szurmay Sándorét Szolyván, Móricz Zsigmondét Csetfalván, Keresztyén BalázsétNagyberegen és Badalóban. Felavatták Schober Ottó színész, rendező, író és Szabó Dezső író ungvári emléktábláját, Zahoray Jánosét, Bohán Béla jezsuita szerzetesét, Schober Ottóét és Jókai Mórét Beregszászban, Mónus Gyula szociográfusét Bene községben. felavatásra vár gróf Lónyay Menyhért bátyúi emléktáblája. Valamennyi emléktáblára (Gáthy Zsigmondé, Beregszászi Nagy Pálé, Janka Sándoré, Bohán Béláé és Horváth Gyuláé kivételével) bronz dombormű került, mivel arra törekszünk, hogy műalkotásokat hozzunk létre, ne csupán szöveges márványtáblákat állítsunk. Újra elkészíttettük Geleji Katona István egykori beregszászi tanító, reformátor és erdélyi püspök 1994-ben felavatott, de a református templom tatarozásakor megsérült emléktábláját. Elkészült Csanádi György újságíró, szerkesztő, író emléktáblája és 2026 áprilisában felavatják a beregszászi megyeháza homlokzatán.
Nyíregyházán eddig két emléktáblát állítottunk: 2023-ban az 1938. november 9-én a visszatért Beregszászba bevonuló Magyar Királyi II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezredét és 2025-ben a már említett Zahoray Jánosét.
Kezdeményezésünkre az ungvári Magyar Házban emléksarkot rendeztek be Szabó Dezső tiszteletére az alapítványunktól kapott könyvekből.
2025-ben Széchenyit ábrázoló festményt ajándékoztunk a csapi Széchenyi István Líceumnak, valamint két hasonló képet a Csetfalvai Könyvtárnak.
Támogatjuk lehetőségeink szerint a beregszászi egyházakat. Korábban a református templom orgonájának javítására gyűjtöttünk és vittünk át pénzt, a római katolikus egyházközségnek pedig négy emléktáblát ajándékoztunk és a templom történetét bemutató, általunk kiadott reprint könyvből száz darabot. Az iskolák közül eddig a Bethlen Gábor és a Kossuth Lajos Líceumnak vittünk emléktáblákat, könyveket, falitérképeket, nemzeti színű zászlókat, világító földgömböt. A református temetőben rendbe hoztunk öt, a katolikusban két sírt.
A rászoruló idős embereknek az utóbbi három évben több mint 300 ezer forint értékben vittünk élelmiszercsomagokat, azonkívül közreműködtünk a Szent György Lovagrend 1 millió forint értékű élelmiszer-adományának eljuttatásában Beregszászba. Ugyancsak a lovagrendnek segítettünk több millió forint értékű orvosi műszerek és kórházi berendezések továbbításában a beregszászi kórház, valamint a mezővári, bátyúi, gáti, mezőkaszonyi, nagymuzsalyi és nagyberegi orvosi rendelő számára. Több ezer könyvet vittünk a bátyúi könyvtárnak, a beregszászi járási gyermekkönyvtárnak, a beregszászi központi könyvtárnak, a csetfalvi könyvtárnak, a Kossuth Lajos Középiskolának (most líceum), a Bethlen Gábor Gimnáziumnak (most líceum) és a Szolyvai Magyar Kulturális Szövetségnek. Mátészalka város önkormányzata jóvoltából 1 millió forint értékben 400 édességcsomagot ajándékoztunk beregszászi rászoruló diákoknak. A Bethlen Gábor Gimnázium érettségiző diákjainak bankettcipőket, fehér blúzokat, fehér ingeket, nyakkendőket, a Kossuth Lajos Középiskola énekegyüttesének cipőket és blúzokat ajándékoztunk. A nyíregyházi Rumed Kft. ajándékaként 20 címeres és feliratos sportmezt juttattunk a Kossuth Lajos Középiskolának. Patronáljuk a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskolát, segítünk Kodály-emlékszoba kialakításában. A Csetfalvi Községi Könyvtárnak segítünk Móricz Zsigmond- és Széchenyi István-sarok létrehozásában. A két intézménynek már sok könyvet, plakettet, emlékérmet, portrét, nyomtatványt, hanglemezt, magnószalagot ajándékoztunk e célra. Terveztük a Beregvidéki Múzeum irodalmi részlegének létrehozását, e célból könyveket, emlékérmeket, plaketteket gyűjtöttünk és adtunk át a múzeumnak, amely pár évvel ezelőtt sajnos megszűnt. Mint már említettem, létrehoztuk a Beregszászért Alapítvány Baráti Körét, amelynek az első időkben már több mint 180 tagja volt: zömmel áttelepült volt beregszásziak, de akadnak szép számmal velünk és a céljainkkal rokonszenvező más személyek is. Sajnos, az évek múltával sokan meghaltak, lemorzsolódtak, mára már százan sem vagyunk (évente átlag 60 adományozónk van), ezért mindenkit arra kérünk, ha egyetért feladatainkkal és hasznosnak tartja a munkánkat, csatlakozzon hozzánk, támogassa munkánkat. Ennek egyetlen feltétele, hogy évente legalább 2000 (azaz kétezer) forint adománnyal támogassa az alapítványt. Ennek fejében szép tagsági igazolványt kapnak a jelentkezők, továbbá minden év végén beregszászi vonatkozású karácsonyi-újévi lapot és kártyanaptárat, valamint az előző évi munkánk tárgyi eredményeit bemutató emléklapot. A fentieken kívül minden évben egy-egy értékes ajándékkal is meglepjük a baráti kör tagjait: 2013-ban Andruskó Károly világhírű művész Beregszász című fametszetes minikönyvét, 2014-ben Schober Ottó Beregszászcímű dalát (CD-lemezen), 2015-ben Rónai János 1907-ben megjelent A beregszászi róm. kath. templom története című, ugyancsak alapítványunk által kiadott reprint könyvét, 2016-ban Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című színművének felvételét (DVD-lemezen), 2017-ben Percjuk Ljubov egykori beregszászi költőnő „Ifjúkorom városa” című költeményét adtuk ki egy füzetben, az orosz eredetit és hat magyar fordítását, azt küldtük el ajándékba, 2018-ban pedig a beregszászi süvegcsúcs avatási ünnepségéről készült filmet DVD-lemezen. 2019-ben a beregszászi gimnázium 1939. évi értesítőjének iskolatörténeti része reprint kiadásával, 2020-ban újabb kiadványokkal leptük meg Baráti Körünk tagjait: Sütő Kálmán Lelkeket jöttem vennicímű verseskötetével és P. Fehér Mátyás A beregszászi Domonkosrendi kolostor története című könyvével, 2021-ben Tőrös Béla A beregszászi nyelvjárás című könyvével, 2022-ben Beregszász megyei város útmutatójával, 2023-ban pedig Mónus Gyula és Szerényi Ferdinánd Bene község jelene és múltja c. szociográfiai tanulmányával és Dalmay Árpád A Petőfi kultusz ápolása Kárpátalján című füzetével. 2024-ben técsői Móricz Béla Kárpátalja hősei, 2025-ben pedig Egyedy Balázs Dénes Rongyosok című könyvének reprint kiadását kapták meg a támogatóink.
2025-ben 1-1 millió forint támogatást kaptunk a lakiteleki Népfőiskola Alapítványtól és a Magyar Művészeti Akadémiától. Az előbbiből IV. Béla beregszászi szobrának talapzatát csináltattuk meg, az utóbbiból több emléktáblát készíttettünk.
Évek óta gondoskodunk beregszászi diákok táboroztatásáról Sóstóhegyen a Sóstó-Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesület táborában, részvételükről az egyesület Ciripelő vetélkedőjén, valamint a győztes és helyezett beregszászi diákok székelyföldi utaztatásáról.
Nyíregyházán rendszeresen tartunk kárpátaljai vonatkozású könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, filmbemutatókat, együttműködünk a Városmajori Művelődési Házzal, a megyei könyvtárral. Kiváló kapcsolatunk van a Szent György Lovagrenddel és az Igrice Civil Egyesülettel.
2019-ben munkánk elismeréseként Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlése „Szentpétery Zsigmond” kitüntető díjjal jutalmazta meg alapítványunkat.
Várjuk az érdeklődők jelentkezését. Addig is arra kérünk mindenkit, aki teheti, segítse adója 1%-ával alapítványunkat. Adószámunk: 18037559-1-15.